Ki ne szeretne Legózni? Már gyerekkorunktól fogva bennünk van az alkotóvágy. Azonban míg mi kis műanyag elemekből építettünk különféle tárgyakat, addig a nanotechnológia kutatói a tárgyat alkotó atomokból építkeznek. A technika rengeteg új lehetőséget rejt magában, azonban rengeteg emberi és anyagi erőfeszítést igényel. Így joggal merül fel a kérdés: vajon megéri?

Az elvet már a '90-es évek végén igazolták, azonban az akkori eljárások még nem voltak elég kiforrottak a gyakorlati használatra. A grafén – azaz a grafit egyetlen atomi síkja – felfedezése jelentette az első nagy lépést a nanotechnológiában. A grafén különlegességét jól mutatja, hogy keményebb a gyémántnál, jobb elektromos vezető a réznél, és rugalmasabb a guminál. Mindezek mellett elektronszerkezete erősen függ a méretétől és szerkezetétől, melynek köszönhetően meghatározó szerepe lehet az elektronikában. Jelentőségét jól mutatja, hogy az EU 1 milliárd eurós kerettel rendelkezik kutatására, továbbá felfedezőit 2010-ben Fizikai Nobel-díjjal jutalmazták. Nem véletlen tehát, hogy a grafén napjaink egyik legintenzívebben kutatott anyaga.

A következő lépést a bórnitrid felhasználása jelentette. Mivel szinte azonos szerkezettel rendelkezik, mint a grafit, így - a grafénhoz hasonló - atomi vastagságú lemezek állíthatók elő belőle. Legérdekesebb tulajdonsága, hogy a grafénnel együtt hibrid szerkezetek építhetők belőlük, mely újszerű lehetőségeket nyit az atomi léptékben megtervezett anyagok felé.

Biró László Péter, az MTA Nanoszerkezetek Osztályának vezetője az előadása során bemutatja az egyetlen atomnyi vastagságú anyagokat és a bennük rejlő lehetőségeket, illetve megismerhetitek a Nanoszerkezetek Osztály grafén típusú anyagok kutatásában elért legfontosabb eredményeit.